Médiákok MCC

„Magyarország az Európai Unióban – Helyünk Európában

Ilyen és ehhez hasonló közhelyes címek jutottak eszembe, noha maga a téma korántsem az. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, sokunknak mégsem világos, mit jelent ez.

Pályázatom célja nem az, hogy általános, közismereti tudást közvetítsen az olvasók felé az Európai Unióról. Ezúttal nem az Unió szemszögéből tekintenénk Magyarországra, hanem Magyarország perspektívájából szemlélnénk az Uniót.

A legfontosabb kérdések, amikre a választ keresem: Magyarország milyen alkupozíciókkal rendelkezik az Európai Unióban? Mely szakpolitikák menetébe szólhat bele érdemben? Vajon tudja-e érdekeit érvényesíteni? Mely testületekben tud érvényesülni? Kik azok a magyar politikusok, akiknek brüsszeli tevékenységében bízhatunk? Mely felszólalásoknak kell jelentőséget tulajdonítanunk? Magyarország, a jó tanuló? Megéri ez nekünk?

Meglátásom szerint a magyar társadalom tagjai igen bizonytalanok az Európai Unióban betöltött szerepünket illetően. Állásfoglalásukat uniós tagságunkkal kapcsolatban leginkább pártszimpátiájuk és érzelmeik befolyásolják, és nem a tények ismerete.

A cikksorozat amellett, hogy az Európai Unió mindennapi működésébe enged betekintést – ezáltal objektívebbé, és szélesebb körűvé téve az olvasók ismereteit –, az identitásunk meghatározásában is segítséget nyújtana. Továbbá, reagálna az aktuális – kétértelmű (?) – Uniót illető hazai politikai retorikára.

A helyzetkép megrajzolását a más tagállamokkal való összehasonlítás segítené, ezen a téren különös figyelmet fordítanék Közép-Kelet-Európa országaira, s azon belül is Lengyelországra. Ez azért fontos, hogy a hozzánk hasonló történelmi múlttal, rendelkező, velünk együtt csatlakozott országhoz viszonyítsuk magunkat…”

Kedves brüsszeli tudósító, vagy a pályázati feltételeknek megfelelő egyetemista társam, ki bejáratos vagy az Unió mindennapi döntéshozatali köreibe!

Kérlek, egészítsd ki a pályázatot – 400 szó, ne feledd!, fordítsd is angolra és csatolj hozzá CV-t motivációs levéllel! – valósítsd meg a fenti a pályázati tervet! Irtó hálás lennék érte!

További részleteket a blogon találsz, vagy itt: http://mcc.hu/komaromy_osztondij

Hálásan köszönöm,

egy bizonytalan pályázatíró, és az Unióban is magyar állampolgár

Tavaly ilyenkor felvételiztem a Mathias Corvinus Collegium média szakirányára – kissé közhelyesen hangzana, ha azt írnám, megszeppent elsősként ültem a felvételi bizottság előtt (ráadásul igaz sem volna). Bár azt még nem tudtam pontosan, mivel szeretnék foglalkozni a későbbiekben, de a collegiumban eltöltött első „junior” év során egyre biztosabb lettem abban, hogy a média szakirány fogja számomra a legtöbb lehetőséget nyújtani mind emberi, mind szakmai fejlődésre.

Nem is kellett sokat várni az első alkalomra, hiszen szinte a felvételi értesítővel egy idővel érkezett a Komáromy-ösztöndíj pályázati kiírása is. Keserédes dolog volt ez, hiszen egy emlék-ösztöndíj egyrészt a kihagyhatatlan lehetőségeket kínál, másrészt viszont meg sem tudja közelíteni azt az értéket, amelyet a névadója még ezen a világon képviselhetne.

A tavalyi, első pályázatra egy tervet kellett benyújtani arról, hogyan fejlesztenénk a collegium média szakirányát. Mivel én éppen akkor csöppentem bele a szakirányos életbe, tiszta lappal kezdhettem gondolkodni arról, hogyan képzelem a szakirány legideálisabb tanévét. Saját preferenciáimat befolyásolta, hogy az egyetemen másodéves nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóként a szívem mindig is a külpolitikához húzott. A Komáromy-ösztöndíj keretében egy olyan média szakirányos programot képzeltem el, amelynek során külpolitikával foglalkozó médiumokat látogatunk meg, külpolitikai témával kapcsolatos kurzust, beszélgetést szervezünk, illetve a collegium könyvtárát ilyen témájú könyvekkel, újságokkal gazdagítjuk. Mindezzel mi volt a cél? A világon sok ember állítja magáról, hogy szeretné megérteni, hogyan működik körülötte a világ, egy újságírónak viszont hivatása, hogy a szakszerű tájékoztatás érdekében átlássa az eseményeket mozgató tényezőket. Egy hozzáértő külpolitikai újságíró pedig nemzetközi mediátor szerepet is betölthet, hiszen meggyőződésem, hogy a tájékozott és egymással kommunikálni képes emberek meg tudják akadályozni a súlyos nemzetközi konfliktusokat.

A maroknyi médiás csapattal persze nem váltunk egy év alatt a világbéke hős harcosaivá, viszont a magunk elé kitűzött rövid távú célokat többé-kevésbé sikerült megvalósítanunk. Hosszas tanakodás és válogatás után kiválasztottuk a megrendelendő a könyveket és folyóiratokat, amelyeket jövő évtől olvasgathatunk majd (a Foreign Policyt, a Time-t, a Médiakutatót, külföldi tudósítók angol nyelvű beszámolóit és egyéb könyveket, amelyek a későbbiekben a hasznunkra lehetnek, például az Economist Style Guide vagy az Investigative Journalism). Az első félévben látogatást szerveztünk az MTI és az MTV központjába, főleg az utóbbi alkalmával – a másfél órás BKV-út alatt – rázódott össze a médiás csapat. A „kulisszák mögé” többen velünk jöttek egyetemi csoporttársaink közül, valamint a collegium többi szakirányáról is.

Az év fő rendezvénye februárban, az angol nyelvű MCC Média Kerekasztal megszervezése volt, Reporting for/from Hungary. Meghívott vendégeink (Adam LeBor, Nick Thorpe, Molnár Géza, Szlankó Bálint és Lambert Gábor) volt vagy jelenlegi tudósítók, akik Baló György moderálásával a tudósítók jelenlegi helyzetéről, az egyes országokban uralkodó tendenciákról és Magyarország aktuális külföldi megítéléséről beszélgettek. A vendégek felkérésétől, a helyszín kiválasztásán keresztül, a plakát kiragasztásán keresztül mindent a szakirányunk szervezett. A sok munka után szinte hihetetlen volt látni, hogy a Szatyor Kávéház emelete dugig telt az érdeklődőkkel.

Bár a Komáromy-ösztöndíj első éve lezárult, reméljük, hogy a megkezdett program nem fog megszakadni. Jövő félévben angol nyelvű újságírás kurzusunk lesz, illetve szeretnénk meglátogatni azokat a médiumokat is, amelyekre a második félévben nem jutott idő. És természetesen kíváncsian várjuk a jövő évi ösztöndíjast, aki újabb színt vihet az MCC-médiás csapatba.

Zöldi Blanka